A Gyermekvasút története:

A második világháború után fogalmazódott meg hazánkban is a gondolat,hogy szovjet illetve jugoszláv mintára létesítsenek úttörővasutat. A vasút építésénél három helyszín került szóba: Gödöllő, a Margit-sziget és a Népliget. Ezeken a helyeken a vasútüzem létesítése és üzemeltetése egyszerűbb feladat lett volna. Végül a Budai-hegység mellett döntöttek, az  akkoribann épülő csillebérci tábor miatt. A vonalvezetésre itt is több változat készült, végül  a Széchenyi-hegy (fogaskerekű végállomása) és Hűvösvölgy (56-os villamos végállomása) között épült meg.

Az építkezés 1948. április 11-én kezdődött ünnepélyes keretek között a Hegyhát út és a Rege út találkozásánál. Az első 3 km-es szakasz július legvégere el is készült Előre állomásig; a szakaszon egy megállóhellyel (Normafa) és egy középállomással (Úttörőváros (ma Csillebérc)).

A következő szakasz megépítése már nehezebb feladat elé állította az építőket. Több bélés -és támfalat kellett építeni. illetve Előre állomás után körülbelül fél km-re a hegyet átvágni. Az itt kitermelt kőzetet felhasználták a pálya építésénél. A szűkös helyen épült János-hegy állomás a vonal legegyszerűbb állomása.  A vonal tovább Ságvári-liget (ma Szépjuhászné) állomásig 1949. június 24-én készült el. Az állomás a Budakeszi út felett átívelő híd után épülét, fontos szerepet szántak neki.

A harmadik szakasz építésénél két hidat és egy fordító alagutat kellett építeni. Ságvári-liget után Kis-Hárs-hegy megállóhely következett (később megszüntetve), majd Hárs-hegy állomás után még 2,5 km. megtétele után a Hűvösvölgyi végállomást. Az utolsó szakasz 1950. augusztus 20-án nyílt meg az utazóközönség számára. A vonal teljes hossza így 11,2 km. Ehez még a Hűvösvölgyben megépített Vontatási Telep tartozik. Itt található hazánk egyetlen kisvasúti fordítókorongja is.